A bizonyítvány több, mint egy papír - amit a számok mögött látnunk kell

Megjött a bizonyítvány.

Egy számokkal teli papírlap – néhol örömteli, máshol csalódást keltő. Néhány pillanatra megáll az idő, szülőként észrevétlenül is mérlegelni kezdünk.

De ahogy nézem a számokat, egyre erősebben érzem: valami sokkal fontosabb is van itt, amit nem lehet osztályozni.

Mert a bizonyítvány nem mutatja meg, milyen kedves, mennyire küzdött, miben fejlődött – csak a szám marad. És ez kevés. 

Jegyek – és ami mögöttük van

A bizonyítvány egy rendszer visszajelzése.

Egy pillanatkép arról, hogyan teljesített a gyerek egy adott évben, egy adott elvárásrendszerben.

De semmit nem mond el arról, hogy milyen ember válik belőle. Nem mondja meg, hogy figyel-e másokra.

Nem mutatja meg, milyen erőfeszítést tett azért, hogy valamiben jobban legyen.

Nem tudja mérni, milyen érzékeny, kitartó, kíváncsi vagy segítőkész.

És nem tudja megmutatni azt sem, amikor a gyerek még csak most kezd bízni magában. Ezért fontos, hogy mi, szülők, tanárok, felnőttek a számok mögé nézzünk.

És ott vegyük észre azt, aki számít: a gyereket magát. 

Az oktatási rendszer és a jegyek helyzete

Tudjuk, hogy az oktatási rendszerünk sajnos nem tudja teljes egészében tükrözni a gyerek személyiségének és képességeinek sokszínűségét.

Az osztályzatok egy szigorúan számszerűsített értékelési formát jelentenek, amelyek sokszor nem mutatják meg a háttérben zajló erőfeszítéseket, a kitartást, a tanulási folyamatot, vagy a gyermek akaratát.

Az „átlag” sem tükrözi a valódi teljesítményt vagy fejlődést, csak egy egyszerű számot ad, ami néha megtévesztő lehet. Ugyanakkor a jegyek fontos szerepet játszanak a továbbtanulásnál, a következő lépcsők elérésében, ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni őket.

De az is igaz, hogy ha megteremtjük a gyermek körül a megfelelő támogatást, a szeretetteljes és biztonságos légkört, akkor a gyerek képes lesz fejlődni és egyre jobb eredményeket elérni – nemcsak a jegyekben, hanem a személyiségében és a képességeiben is. Ez a háttértámogatás a kulcs: a bizalom, a türelem, az együttműködés, amelyek csodákra képesek. 

Az igazán fontos értékek

A gyereknek nem jegyekre, hanem biztonságra és szeretetre van szüksége.

Nem osztályzatokra, hanem önbecsülésre, amely akkor is kitart, ha néha elbukik.

Nem versenyre, hanem kíváncsiságra, amely belülről hajtja előre. 

Az élethez a következő értékek kellenek igazán: 

• Érzelmi biztonság
  Amikor a gyerek érzi, hogy elfogadják, szeretik, akkor is, ha nem tökéletes.
• Önbecsülés és önelfogadás
  Hogy merjen hibázni, és tanulni belőle.
• Érzelmi intelligencia
  Hogy tudja kifejezni az érzéseit, és megértse másokét is.
• Kíváncsiság és belső motiváció
  Amikor a tanulás nem kényszer, hanem öröm.
• Rugalmasság és kitartás
  Hogy képes legyen újrakezdeni, alkalmazkodni.

Minden gyerek másban jó 

Nem kell mindenkinek mindenből jelesnek lennie. Ez nem verseny, hanem egyéni fejlődés. 

A legfontosabb értékek, amelyek segítenek kibontakozni és boldogulni: 

• Hozzáállás
• Akarat és kitartás
• Kíváncsiság
• Kreativitás
• Empátia
• Bátorság
• Önismeret

Ezek a tulajdonságok sokkal inkább meghatározzák, milyen ember válik a gyerekből, mint egyetlen bizonyítvány vagy átlag. 

Szülői támogatás a bizonyítványosztás idején 

A bizonyítványos időszak nem könnyű sem a gyereknek, sem a szülőnek. De van, amit mi, felnőttek tehetünk, hogy segítsük és erősítsük a gyerek önbizalmát és fejlődését. 

• Ne csak nézd a jegyeket, hanem hallgasd meg a gyereket!
  Kérdezd meg: „Te hogy érezted magad az év során? Mi volt a legjobb, és mi okozott nehézséget?”
  Fontos, hogy a gyerek érezze, hogy az érzései számítanak, nem csak a számok.
• Mondd ki a legfontosabbat:
  „Büszke vagyok rád – nem a jegyeid miatt, hanem azért, aki vagy és ahogyan küzdesz.”
• Fogadd el az érzelmeit minden formában:
  Ha csalódott vagy dühös, légy mellette: „Látom, hogy most nehéz, és ez teljesen rendben van.”
• Ne siettess semmit, ne ítélkezz!
  A bizonyítvány nem a végállomás, hanem egy mérföldkő az úton.
• Ismerd fel az oktatási rendszer korlátait!
  Tudjuk, hogy az iskola a jegyekkel próbálja mérni a tudást és teljesítményt – de ez csak egy szelete annak, amit a gyerek valójában tud és elér.
  Az átlag nem mutatja meg a kitartást, a szorgalmat, a kíváncsiságot vagy azokat a belső küzdelmeket, amiket látatlanban vív.
  A jegyek fontosak, főleg a továbbtanulásnál, de nem szabad, hogy ezek határozzák meg, mennyire értékes a gyermeked.
• A szeretetteljes háttértámogatás ereje
  Ha otthon megteremtjük a biztonságos, elfogadó légkört, ahol a gyerek mer hibázni, kérdezni és újra próbálkozni, akkor nemcsak az iskolában lesznek jobb eredményei, hanem a személyisége is erősödik. Ez a támasz csodákra képes. (Ezt naponta tapasztalom a munkám során.)
• Ösztönözd az önreflexióra, de türelemmel!
  Nyitott kérdésekkel, példamutatással és idő biztosításával segítsd, hogy a gyerek megismerje saját erősségeit és fejlődési területeit.
• Ünnepeljétek meg az évet együtt!
  Egy közös séta, ölelés vagy játékos délután erősebb, mint bármilyen osztályzat. Ezek a pillanatok adják a gyereknek az igazi biztonságot és erőt.

Záró gondolatok 

Ahogy véget ér a tanév, megérdemelten érkezik a pihenés ideje. A vakáció nem csak a gyereknek, hanem nekünk, szülőknek is lehetőséget ad arra, hogy feltöltődjünk és újra kapcsolódjunk. Fontos, hogy a pihenés valóban az legyen: ne legyen nyomás, ne legyen erőltetés. Adjunk teret a gyermeknek, hogy saját tempójában töltődjön fel, fedezze fel a világot, és legyen ideje önmagára. Hogyan támogathatjuk őt ebben? 

• Engedjük meg neki, hogy időnként csak „legyen”: olvasson, játsszon, álmodozzon, vagy egyszerűen csak lustálkodjon.
• Közösen fedezzünk fel új élményeket – séta, közös főzés, természetjárás. Nem a programok száma, hanem a minőség számít.
• Bátorítsuk, hogy olyan dolgokkal foglalkozzon, amik örömet okoznak, akár kötetlen tanulás formájában, de csak ha kedve van hozzá.
• Figyeljünk az egyensúlyra a kütyüzés, a mozgás, a pihenés és a játék között.

Tudom, hogy a hosszú szünet néha kihívásokat is hozhat. Tudom, hogy a vakáció hosszabb, mint a szülő szabadsága. Viszont a szerető jelenlét, a megértés és a rugalmasság a legjobb támasz. Kívánom, hogy a nyár mindenki számára legyen a megújulás, a nyugalom és a szeretetteljes együttlétek időszaka.

Ne feledjük: „A pihenés nem lustaság, hanem a feltöltődés egyik legfontosabb formája – épp olyan nélkülözhetetlen, mint a munka.”